[Independent predictors of functional outcome after acute ischemic stroke].

Acute ischemic stroke is one of the leading causes of disability and mortality in adults, representing a major public health burden also in Hungary. Functional recovery is influenced by a wide range of clinical, imaging and vascular risk factors; however, the relative contribution of these predictors is still poorly understood in the Hungarian population. The aim of this study was to identify the independent predictors of a 3-month functional outcome among ischemic stroke patients treated within 24 hours of symptom onset, using hierarchical linear regression based on data from the stroke registry of the National Laboratory of Translational Neuroscience. A total of 1,062 patients were included in this retrospective cohort (mean age 71.9 ± 12.6 years, 52% female). The full model explained 20% of the variance (R² = 0.20, p<0.001). Age (β = -0.25; p<0.001), diabetes mellitus (β = -4.12; p = 0.02), chronic kidney disease (β = -5.45; p = 0.03), and multiple vascular disease (β = -3.89; p = 0.04) emerged as independent negative predictors. Among the acute clinical variables, admission NIHSS (β = -1.78; p<0.001) and ASPECTS (β = +2.34; p = 0.01) showed independent associations with favorable functional outcome, whereas intravenous thrombolysis administered within 60 minutes (β = +4.56; p = 0.02) was a positive predictor and beyond 60 minutes (β = -3.67; p = 0.04) a negative predictor; similarly, endovascular thrombectomy within 120 minutes (β = +5.23; p< 0.001) was a positive, and beyond 120 minutes (β = -4.89; p = 0.03) a negative predictor. Recanalization showed an independent positive effect (β = +0.12; p = 0.04). Our findings indicate that functional recovery is primarily determined by stroke severity, the extent of ischemic injury, and patient age, whereas metabolic and vascular comorbidities exert a moderate but statistically significant negative effect on outcome. The separated time windows for intravenous thrombolysis and endovascular treatment underscore the importance of in-hospital treatment speed, reduce exposure misclassification, and enhance the explanatory power of the model. A key strength of the hierarchical approach is its ability to incorporate predictors in successive blocks, allowing for a more precise evaluation of the multifactorial determinants of functional recovery. Orv Hetil. 2026; 167(2): 43-50. Bevezetés: Az akut ischaemiás stroke a felnőttkori rokkantság és halálozás egyik vezető oka, Magyarországon is jelentős népegészségügyi teherrel. A funkcionális felépülést számos klinikai, képalkotó és rizikófaktor befolyásolja, ugyanakkor ezek relatív súlya a hazai populációban kevéssé ismert. Módszer: Vizsgálatunk célja az volt, hogy a 24 órán belül ellátott ischaemiás stroke-os betegek körében azonosítsuk a 3 hónapos funkcionális kimenetel független előrejelző tényezőit. Ehhez hierarchikus lineáris regressziót alkalmaztunk a Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium stroke-regiszterének adatain. A változókat három blokkban vontuk be: demográfiai adatok; vascularis és metabolikus rizikótényezők; valamint akut klinikai és képalkotó paraméterek. Eredmények: A retrospektív kohorszba 1062 beteg került be (átlagéletkor: 71,9 ± 12,6 év, a nők aránya: 52%). A modell teljes magyarázóereje R² = 0,20 volt (p<0,001). Az életkor (β = –0,25; p<0,001), a diabetes mellitus (β = –4,12; p = 0,02), a krónikus veseelégtelenség (β = –5,45; p = 0,03) és a multiplex érbetegség (β = –3,89; p = 0,04) független, negatív prediktornak bizonyult. Az akut klinikai változók közül a felvételi NIHSS (β = –1,78; p<0,001) és az ASPECTS (β = +2,34; p = 0,01) mutatott önálló kapcsolatot a kedvező kimenetellel, míg az intravénás thrombolysis <60 perc (β = +4,56; p = 0,02) pozitív, \>60 perc (β = –3,67; p = 0,04) negatív; a mechanikus thrombectomia <120 perc (β = +5,23; p<0,001) pozitív, \>120 perc (β = –4,89; p = 0,03) negatív prediktor volt. A rekanalizáció pozitív hatást mutatott (β = +0,12; p = 0,04). Következtetés: Eredményeink szerint a funkcionális felépülést elsősorban a stroke súlyossága, az ischaemiás károsodás kiterjedése és az életkor határozza meg, míg a metabolikus és vascularis komorbiditások mérsékelten, de szignifikánsan rontják a kimenetelt. A szétválasztott időablakok (intravénás thrombolysis és mechanikus thrombectomia külön) hangsúlyozzák a kórházon belüli gyorsaság fontosságát, csökkentve a torzítást, és növelik a modell magyarázóerejét. A hierarchikus modell előnye, hogy lehetővé teszi a prediktorok blokkos bevonását, így pontosabban értékelhető a funkcionális felépülés többtényezős háttere. Orv Hetil. 2026; 167(2): 43–50.