[Patient-centered dietary care: obstacles and opportunities].

Chronic, non-communicable diseases accounted for 74% of deaths worldwide in 2024, representing a significant social and economic burden. The WHO identifies reducing preventable risk factors as a primary intervention point. Patient-centered care plays a prominent role in modern healthcare, promoting prevention and increasing the effectiveness of lifestyle therapy by taking into account the individual needs, lifestyle, and motivations of patients. Nutritional guidelines play a crucial role in prevention and medical nutrition therapy. However, the effectiveness of personalized dietary care is greatly influenced by the health literacy of the population. Our research aimed to explore the characteristics that emerge in the interpretation of the OKOSTÁNYÉR® nutritional recommendations based on health literacy. Medical nutrition therapy is an important part of lifestyle management for chronic, non-communicable diseases. However, the effectiveness of such interventions is greatly influenced by patients' health literacy. Our research aimed to explore observable characteristics based on health literacy in the interpretation of the OKOSTÁNYÉR® dietary recommendations, with the goal of increasing the effectiveness of dietetic practice. The research was based on a qualitative methodological approach, using focus group interviews. Four online focus group interviews were conducted with 6 participants each (N = 24). 58% of the participants were women (14 people) and 42% were men (10 people); their average age was 50.1 years. A quantitative survey using the HLS-EU47 questionnaire was conducted prior to the selection of participants, during which groups with low and normal health literacy were formed based on internationally validated cut-off scores. The selection of participants was preceded by a quantitative survey, on the basis of which groups with low and normal health literacy were formed. The audio recordings and transcripts of the discussions were analyzed by group and thematic unit, using multi-coded systematic data processing. Coding, analysis, and data visualization were supported by NVivo14 and SmartDraw softwares. Based on the lifestyles, behaviors, and aspirations of individuals with normal and low health literacy, distinctly different character groups can be identified. Higher health literacy is linked to coping strategies that support health maintenance. Awareness of the OKOSTÁNYÉR® recommendation is moderate (33.3%), particularly among those with low health literacy (16.6%). Navigating the vast amount of health information available can be challenging, especially for individuals with low health literacy. When it comes to ideal nutritional advice, participants highlighted the importance of reliable sources, however, they primarily rely on the internet and social media for answers to their nutritional questions, only seeking professional help when a health issue has already been established. They assess recommendations based on their personal habits and beliefs, often modifying them accordingly. Low health literacy can pose a significant barrier to effective dietary interventions. In the future, it will be essential to improve health communication, for example, by developing targeted nutritional recommendations and providing guided support to groups with low health literacy, such as developing nutritional competencies and increasing the effectiveness of personalized, patient-centered dietary counselling. Orv Hetil. 2026; 167(24): 952-964. Bevezetés: A krónikus, nem fertőző betegségek dietoterápiája az életmódkezelés fontos része. A dietetikai intervenció eredményességét ugyanakkor nagymértékben befolyásolja a páciensek egészségműveltsége. Célkitűzés: Kutatásunk célja az OKOSTÁNYÉR® táplálkozási ajánlás értelmezésében, az egészségműveltség alapján megfigyelhető sajátosságok feltárása volt a dietetikusi tevékenység hatékonyságának növelésére. A krónikus, nem fertőző betegségek társadalmi és gazdasági terheinek csökkentésében a WHO elsődleges beavatkozási pontként a megelőzhető rizikófaktorok csökkentését jelöli meg. A modern egészségügyi szemléletben kiemelt szerepet kap a betegközpontú ellátás, amely a páciensek egyéni szükségleteit, életmódját és motivációit figyelembe véve segíti elő a prevenciót és növeli az életmód-terápia hatékonyságát. Minta és módszer: A kutatás kvalitatív módszertani megközelítésen alapult, fókuszcsoportos interjúk alkalmazásával. Négy, 6 fős (n = 24) online fókuszcsoportos interjú készült. A résztvevők 58%-a nő (14 fő) és 42%-a férfi (10 fő); átlagéletkoruk 50,1 év volt. A résztvevők kiválasztását kvantitatív felmérés előzte meg a HLS-EU47 kérdőív alkalmazásával, amelynek során alacsony, illetve normál egészségműveltségű csoportokat alakítottunk ki a nemzetközileg validált küszöbértékek mentén. A beszélgetések hanganyagait és azok leiratait csoportonként, tematikus egységek szerint elemeztük, multikódolt szisztematikus adatfeldolgozást alkalmazva. A kódolás, elemzés és adatvizualizáció során az NVivo14, valamint a SmartDraw szoftvereket használtuk. Eredmények: A normál és alacsony egészségértésű csoportok életmódja, viselkedése, törekvései alapján eltérő karaktercsoportok különíthetők el. A jobb egészségértés az egészségmegőrzést segítő megküzdési stratégiákkal párosult. Az OKOSTÁNYÉR® ajánlás ismertsége mérsékelt (33,3%), különösen az alacsony egészségértésű csoportokban (16,6%). Nehézséget okoz – alacsony egészségműveltség esetén különösen – a sok egészséginformáció közötti navigáció. Egy ideális táplálkozási tanáccsal kapcsolatban a résztvevők kiemelték a hiteles információforrás fontosságát, azonban táplálkozási kérdésekkel elsősorban az internet, a közösségi média felé fordulnak, csak kialakult betegség esetén kérik szakember segítségét. Az ajánlásokat személyes szokásaik, meggyőződésük alapján ítélik meg, ezek tükrében „korrigálják”. Következtetés: Az alacsony egészségműveltség jelentős akadálya lehet a hatékony dietetikai intervencióknak. A jövőben elkerülhetetlen az egészségügyi kommunikáció, például a táplálkozási ajánlások célzott fejlesztése, az alacsony egészségműveltségű csoportok irányított támogatása, mint a táplálkozási kompetenciák fejlesztése, a személyre szabott, páciensközpontú dietetikai tanácsadás hatékonyságának növelésére. Orv Hetil. 2026; 167(24): 952–964.