Relationship between headache types and severity with psychiatric comorbidity in adolescents.

Relationship between headache types and severity with psychiatric comorbidity in adolescents.

Adak, İbrahim , Ekinci, Özalp , Karakus, Oğuz Bilal , Mayda Domaç, Füsun , Oğuz Selçu, Büşranur , Süzer Gamli, İpek , Toksoy, Zeynep Ece ,

Headache is a prevalent health concern among children and adolescents, affecting approximately 54.4% of this population. It has a negative impact on functionality and is associated with psychiatric conditions. The aim of this study is to examine the prevalence and comorbidity of headache among adolescents seeking care at a child psychiatry outpatient clinic and to compare the psychiatric conditions of adolescents with and without headache by using specific assessment scales. The study included a total of 306 patients (201 females, 105 males), comprising 108 adolescents with headache and 198 without headache, who were admitted to the Child&Adolescent Psychiatry Outpatient Clinic of a Mental and Nervous Diseas- es Training and Research Hospital. Patients presenting with complaints of headache were referred to the neurology department of the hospital for diagnosis and classification. The Schedule for Affective Disorders and Schizophrenia for School-Age Children - Present and Lifetime Version-Turkish Adaptation was administered to all participants. Additional self-report scales including the State-Trait Anxiety Inventory (STAI) Forms 1 and 2, the Children's Depression Inventory (CDI), and the Young Internet Addiction Test - Short Form were given. Parents filled out the Conners' Parent Rating Scale and the Turgay DSM-IV-Based Child and Adolescent Disruptive Behavior Disorders Screening and Rating Scale. Among participants, 35.3% (n=108) have reported headache, divided into two subgroups; 58 had migraine and 50 had tension-type headache. The prevalence of Generalized Anxiety Disorder as a comorbid diagnosis was found to be significantly higher in the migraine group compared to those without headache (p=0.009). Nevertheless, there was no difference between migraine and tension type headache groups in terms of comorbid psychiatric diagnoses (p>0,05). The participants in both headache groups exhibited significantly elevated scores on the CDI, STAI-1 and STAI-2 in comparison to those without headache (p < 0.001). A positive correlation was identified between headache severity and both depression and trait anxiety severity among participants with headache. When classified according to the course of headache, chronic migraine was associated with higher Turgay and Conners scores, while chronic tension-type headache showed significantly higher CDI, STAI-1, and STAI-2 scores compared to episodic forms (p = .003-.038). Psychiatric comorbidities are common in adolescents with headache, necessitating a comprehensive assessment that considers both conditions. This approach is crucial, as it has the potential to significantly influence the diagnosis, severity, progression, and treatment of these comorbidities, thereby ensuring comprehensive care and superior outcomes for affected individuals. A fejfájás gyakori egészségügyi probléma gyermekek és serdülők körében: a populáció 54,4%-át érinti. Negatív hatással van a mindennapi működésre, és összefüggésbe hozható pszichiátriai állapotokkal. A vizsgálat célja a fejfájás előfordulásának és komorbiditásainak feltárása volt gyermekpszichiátriai ambulancián ellátást kereső serdülők körében, valamint a fejfájással élő és a fejfájás nélküli serdülők pszichiátriai állapotának összehasonlítása specifikus mérőeszközök alkalmazásával. A vizsgálatba összesen 306 beteg (201 lány, 105 fiú) került bevonásra, köztük 108, fejfájással küzdő és 198 fejfájás nélküli serdülő, akik egy Mentális és Idegrendszeri Betegségek Oktató és Kutató Kórház Gyermek- és Serdülő Pszichiátriai Ambulanciáján jelentkeztek. A fejfájásra panaszkodó betegeket a kórház neurológiai osztályára irányították a diagnózis és az osztályozás céljából. Valamennyi résztvevőnél felvették az Iskoláskorú Gyermekek Affektív Zavarainak és Szkizofréniájának Vizsgálatára Szolgáló Interjút – a Jelenlegi és Élettartam Verzió (K-SADS-PL) török adaptációját. További önkitöltős kérdőívek is alkalmazásra kerültek, köztük az Állapot–Vonás Szorongás Kérdőív (STAI) 1. és 2. formája, a Gyermek Depresszió Kérdőív (CDI), valamint a Young-féle Internetfüggőség Teszt rövid változata. A szülők kitöltötték a Conners Szülői Értékelő Skálát és a Turgay-féle, DSM-IV-alapú Gyermek- és Serdülőkori Diszruptív Viselkedészavarok Szűrő- és Értékelő Skáláját. A résztvevők közül 35,3% (n = 108) számolt be fejfájásról; ezen belül 58 fő migrénben, 50 fő tenziós típusú fejfájásban szenvedett. A generalizált szoron­ gásos zavar komorbid diagnózisként szignifikánsan gyakoribb volt a migrénes csoportban, mint a fejfájás nélküli csoportban (p = 0,009). Ugyanakkor a migrénes és a tenziós típusú fejfájásos csoportok között nem volt különbség a komorbid pszichiátriai diagnózisok tekintetében (p > 0,05). Mindkét fejfájásos csoport résztvevői szignifikánsan magasabb CDI-, STAI-1- és STAI-2-pontszámokat mutattak a fejfájás nélküli csoporthoz képest (p < 0,001). Pozitív korreláció volt kimutatható a fejfájás súlyossága, valamint a depresszió és a vonásszorongás súlyossága között a fejfájással élő résztvevők körében. A fejfájás lefolyása szerinti csoportosítás alapján a krónikus migrén magasabb Tur­ gay- és Conners-pontszámokkal járt együtt, míg a krónikus tenziós típusú fejfájás szigni ­ fikánsan magasabb CDI-, STAI-1- és STAI-2- pontszámokat mutatott az epizodikus formákhoz képest (p = 0,003–0,038). A pszichiátriai ko­ morbi­ ditás gyakori a fejfájással élő serdülők körében, ezért elengedhetetlen egy átfogó értékelés, amely mindkét állapotot figyelembe veszi. Ez a megközelítés kulcsfontosságú, mivel jelentősen befolyásolhatja a komorbid állapotok diagnózisát, súlyosságát, lefolyását és kezelését, ezáltal átfogóbb ellátást és jobb kimenetelt biztosíthat az érintettek számára.

neurology, Humans, Male, Adolescent, Female, Comorbidity, adolescent, anxiety, depression

2026-01-30

10.18071/isz.79.0059

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/41615311/